lelkesen slattyogtam be a yoga village kifeszített sátra alá a samsara fesztiválon, hogy részt vehessek simon workshopján. a légzésről szól majd, gondoltam, biztos izgi lesz. simon nem ma kezdte, nagy neve is van. csak tud valamit...
sokan gyűltünk oda, hamar megtelt a sátor. néhány kéz meg láb már ki is lógott a tűző napra. simon hamar a figyelem középpontja lett, bár teszem hozzá, ehhez szerintem nem csak a kisugárzása, hanem a póló nélkül viselt tapadós fekete cicanadrágja is sokat hozzátett.
amikor elkezdett beszélni, azonnal tudtam, hogy na, ez jó móka lesz. simon nem veszi komolyan a dolgot: már abban a jó értelemben, hogy tud nevetni és nevettetni is. szerintem ez a legfontosabb, amit egy tanítónak tudnia kell: nevetni, nevetni önmagán, és tudni megnevettetni a tanítványait. úgy amúgy is, meg magukon is. különben az egész csak egy nagy görcs és megfeszülés.
szóval simon azonnal kizökkentett: ne légy matracközpontú, inkább fordulj felém... 'az emberek szeretnek arrafele fordulni, amerre a matracuk áll...'
aztán megkezdtük. az előadás rémisztően érdekes volt. megtudtam, hogy a jó kis régi fekete-fehér képeken, ahol még iyengar vagy jois ászanázik, miért van a válluk a fülükbe húzva, ha felnyújtják a karjukat. meg azt is, hogy buddha nem kövér volt, csak ellazult. hogy a hasfal olyan irányokban is tud mozogni, ami talán már nem is ismert ebben a dimenzióban. hogy csavarni kilégzésre butaság. és hogy nem lassan és mélyet és nagyot kell lélegezni, hanem megtanulni beosztani a szinte semmit. szóval izgi volt...
a workshop végeztével kissé bátortalanul léptem oda hozzá, gondoltam egy próbát megér: megkérdem, nincs-e kedve beszélgetni velem egyet. kitenném a blogra, mondom vigyorogva... a reakció zseni volt: ilyen lelkesedéssel rég fogadtak. szóval két nappal később leültünk egy fa tövébe, és beszélgettünk egyet a jógáról.
mindig megnyugtató visszahallani a saját gondolataimat és megvalósításaimat egy olyan tanítótól, aki már sokkal nagyobb tudással, tapasztalattal és bölcsességgel bír. úgy tűnik, az irány helyes, a jóga pedig tényleg egy...
bpy: Miért kezdtél el eredetileg jógázni?
SBO: Szerintem mindenki nagyon fiatalon jógázni kezd, csak elszakítják tőle. Ezért sok ember elveszíti a természetes gyermeki állapotát. Vagyis amikor úgy gondolod, hogy jógázni kezdesz, az igazából annak a napja, amikor rádöbbensz, hogy tulajdonképpen elvesztetted. Egyszer csak észreveszed, hogy ha így mozogsz, vagy így veszed a levegőt, vagy így gondolkodsz, jobban érzed magad. És előbb-utóbb valaki majd azt mondja: ez jóga. Oh, oké, akkor ez jó érzés, kipróbálom a jógát. Velem ez történt a kezdetekben.
bpy: Mit adott a jóga, amit semmi más nem tudott?
SBO: Ezt különféle szinteken meg tudom válaszolni.
De ha a végső választ kell mondanom, akkor a jóga megadta a tökéletes megértését annak, hogy a boldogság a te döntésed. A végső megértését annak, hogy mi mind kapcsolódunk egyfajta univerzális tudatossághoz. Ez olyasmi, amit a jóga ad. És minden, ami ezt megadja, az jóga.
Sokan nem tudják, mi a jóga.
bpy: Mi a legfontosabb üzenet, amit át szeretnél adni az embereknek?
SBO: Az én filozófiám leegyszerűsítve, hogy tégy három dolgot: élvezd az életed, törődj a testeddel, és segíts másoknak is élvezni az életük. Ennyire egyszerű.
Lehetsz boldog, akárhogy is vagy. Ha komfortos vagy önmagaddal, és elfogadod a korlátaidat. És ha még gyakorolsz is egy kis fizikai jógát, az eléggé jó, mert segít a testednek szabadabban mozogni, segít szerezni egyfajta tartást a jamákkal és nijamákkal.
Igyekszem megtanítani a jamákat ás nijamákat a pózokban.
A jamák...
Rendelkezned kell az ahimszával, ami nem erőszakmentesség: az ahimszá annyit tesz, gyengédnek lenni. Ha azt mondod, ne gondolj a rózsaszín elefántra, ne gondolj a rózsaszín elefántra, ne gondolj a rózsaszín elefántra, baromira egy rózsaszín elefántra fogsz gondolni. Ha azt mondod, ne légy erőszakos, ne légy erőszakos, ne légy erőszakos, akkor valamiképpen erőszakos leszel. De ha azt mondod, légy gyengéd, fókuszálj arra, hogy gyengéd légy, légy gyengéd másokkal...
Ott a szatja. Az egyensúIyról szól, az őszinteségről, a becsületességről. De az őszinteség nem az, hogy megmondom, milyen pocsékul nézel ki ma. Légy inkább tapintatos: mondd, hogy sosem láttalak még ezekben a ruhákban, és mosolyogj és ennyi. Ne is említsd az említhetetlent.
És ott van az asztéja, ami kijelenti, hogy ne lopj. De erre azt mondod, az ellentéte az elvevésnek az adás. Adj az embereknek, szolgáld önmagad és az embereket. A tested, mások testét, tudatát, elméjét.
A brahmacsárja nem 'nincs szex'. A mesterem mindig azt mondta: minek a cölibátus, mikor igyen is adhatod? Ahogy Pattabhi mondta, az is nagyon szép, hogy segítsd egy gyermek növekedését. De táplálhatod a kapcsolatodat azzal is, akit szeretsz. Szeretkezni: nincs ennél szebb dolog. Miért lenne ez száműzve, ez badarság. Ez tehát a kapcsolatok ápolását jelenti.
Az aparigraha nem ragaszkodásmentesség. Nem azt jelenti, hogy ha elengeded ezt vagy azt, akkor az nem számít. Az aparigraha szabadságot jelent: ha nem ragaszkodsz, szabad vagy. Add meg a szabadságot magadnak és másoknak.
Tehát a jama, hogy légy gyengéd, kiegyensúlyozott, ápold a kapcsolataid és adj szabadságot.
A nijamák pedig...
A saucsa nem a tisztaság. Hanem hogy tisztítsd ki a bensőd, oldd fel az energiákat gátló blokádokat. Szóval szabadulj meg azoktól a dolgoktól, amik gátolják az energiáid: túl sok feszülés, túl sok stresszelés, túl sok lélegzés, túl sok ivás, túl sok evés.
A szantósa nem az elégedettség. Hanem hogy válaszd a boldogságot, amikor akarod. A boldogság a te döntésed, amikor csak akarod.
A tapasz nem az erőlködés és a szenvedés. Nem csak mondjuk, hogy emeld az égbe a kezed és szenvedj így tizenöt évet. A tapasz, hogy szenvedélyes légy, csináld a szenvedélyed.
A szvádhjája az önvizsgálat: a legfontosabb tudomány.Hogy megértsd, miért vagy, hol vagy, ki vagy. Indiában azt mondják, két féle tudás van: az önismeret és a többi, jelentéktelen dolog. :D
Az ísvara-pranidhána nem az, hogy átadd magad Istennek. Mi Isten? Minden. Ráébrednek, hogy minden egy univerzális tudatosság. Nekem az ísvara-pranidhána, hogy átadd magad a szeretetnek.
Tehát a nijama a szenvedélyes belső kutatása a a boldogságot gátló akadályoknak és belső kapcsolatoknak.
bpy: Egy mondatban meg tudnád akkor fogalmazi, mi a jóga?
SBO: Jamák tekintetében: a gyengéd, kiegyensúlyozott ápolása a kapcsolatoknak és a szabadság megadása.
Nijamák tekintetében: a szenvedélyes kutatása a boldogságot és szeretetteljes kapcsolatokat gátló akadályoknak.
De hogy praktikusan nézve mi a jóga: megtanulni, hogyan maradj tökéletesen nyugodt stresszes helyzetekben. Hogyan légy nagyon unalmas, buta, abszolút nem inspiráló helyzetekben teljesen boldog és figyelmes. És hogy létezz egy nyomorult életben, és válaszd mégis a boldogságot.
Ez is mind jóga.
