múlt szombaton volt a hetedik alkalom az astánga oktiképzésen.

én meg nagyon kész voltam. szoktam kész lenni, de még olyankor is vannak napok, amikor vállalható vagyok - hát a múlt szombat nem egy ilyen nap volt.

valahogy mégis összekapartam magam, és elslattyogtam oktatásra.

a szokásos mysore helyett most vezetett óra volt… gyöngyvér tartotta. mielőtt nekikezdtünk volna, pár fontos gondolatot megosztott velünk…

miszerint vezetett órán nem úgy kell lélegezni, ahogy a tanár számol. az csak egy amolyan időintervallum, amin belül az ászanákat tartod majd. a légzés maradjon a tied. (gondoltam, ez mekkora jó gondolat: nekem mindig is nehezemre esett összeférhetővé tenni a sokszor eléggé egyedien értelmezett számolásokat a nem kicsit egyedi légzésemmel… gondoltam, majd most újraértelmezem végre a led lényegét.)

aztán azt is mondta, a vezetett óra nagy segítség tud lenni, hogy átlépj magadon, legalábbis a megakadásokon a sorozatban. az apró extra és egyben teljesen felesleges mozdulatokat elengedni, a fennakadásokat átugrani - erre mind egy remek lehetőség a vezetett óra.

no meg nem mellékes, hogy az együtt légzés, az együtt mozgás egy hatalmas élmény tud lenni. ami szintén nagy erőt, energiát, lendületet ad.

szóval nekiálltunk az egyesnek. én meg törekedtem fejemben tartani a tanácsokat… de úgy tűnik, nagyobb nyá volt a nap, mint gondoltam… mert szokás szerint teljes szétesés volt a led class. hiába tartottam az egyenletes légzésem az ászanákban, a vinyászák közben akkor is gyorsan kellett. ettől jól elszédültem. szóval elkezdtem ászanák közben is gyorsan lélegezni. de ettől csak még jobban elszédültem… szóval ez volt.

utána meg nekikezdtünk a második sorozat elemzésének. sosem csináltam még második sorozatot. mondjuk már az első ászanánál elvéreznék… de nagyon izgalmas és jó volt. még sikerélményem is volt, mert kapótászanában elértem a nagylábujjam…:))

gyöngyvér azt mondta, érdemes elkezdeni párhuzamosan gyakorolni az egyest és a kettest. mert igazából a két sorozat egy nagy egység… mindkettő segít a másik soriban való fejlődésben… kettes ászanák készítenek elő egyes ászanákra pölö. meg hát azon is sokat dob, hogy így nem unod halálba az egyest záros határidőn belül.

ez egy nagyon szimpatikus gondolat. mindenképp elkezdem beépíteni a gyakorlásomba a kettest. egy kis extra mellkasnyitás amúgy sem ártana mostanában… mondjuk egy kis extra mellkasnyitás sosem árt.

sajnos a szessön végére annyira leharcolódtam, hogy a délutánira már abszolút nem volt energiám maradni. oktatásmódszertan volt, meg meditáció és prána… remélem nem maradtam le új infókról. (meg azért már régóta gyakorlom ezeket magam is - mármint mindhármat.) mindenesetre jövőhéten meginterjúvolom a többieket, mi jót tudtak meg.