persze nem az a fontos, hogy elérjem a célt. meg hogy mikor és hogy. hanem hogy mit tanulok odáig, az úton. persze könnyű ezt mondogatni, mint egy mantra, hogy ne felejtsem el. hogy a cél nem a cél, hanem a cél az út maga. de nehezebb megérteni, igazán megérteni, hogy ez mit jelent.

játékba kezdtem hát. minden, ami nem megy, meg lett felezve. minden ászana, minden út, minden cél. hogy nem a végét akarom egyből elérni, hanem kiszúrok egy pontot félúton odáig, és megállok ott. megnézem, ott milyen. mit ad, mit lehet belőle tanulni: magamról.

és megértettem. hogy mennyi erő kell, hogy már csak az út feléig eljussak. hogy mennyi kitartás, mekkora tudatosság és fegyelem. hogy nem kell vakon rohanni a célba. mert minden odáig vezető pillanat is egy 'most'. egy nézőpont. egy pillanat, ami újabb tereket nyit meg bennem.

#szeretjük, mert

• javítja az egyensúlyt
• erősíti és nyújtja a láb izmait
• erősíti a törzsizmokat
• erősíti a kart
• nyitja a vállövet

#hogyan

csípőszéles terpeszben előrehajlok, és átkulcsolom az egyik combom. azon az oldalon lévő karom a combom belső oldalától megy a derekamhoz, a másik a hátam felől. itt összekulcsolom a kezeim, igyekszem a csuklóm megfogni az elől/alul lévő karommal.

a másik lábamra helyezem a testsúlyom, és egy lassú kilégzés után egy belégzéssel elkezdem emelkedni. a fél pózhoz megállok ott, ahol derékszögben vagyok, vagyis a mellkasom párhuzamos a talajjal. itt kiegyenesítem a hátam, megpróbálom a két vállam és a felül lévő combom egy vonalba hozni. majd kinyújtom a fenn lévő lábam, amennyire csak tudom.

itt tartom és lélegzem.

#fontos

ez nem a teljes póz természetesen, innen lehet menni tovább egyenes állásig, a plafon felé nyújtott lábbal. vagy lassan visszaereszteni a talpat a talajra. szuper felkészítője a teljes póznak, javítja az egyensúlyt és erősíti a törzsizmokat. illetve persze segít a láb izmainak előkészítésében, nem csak erő, hanem lazaság szempontjából is. nagyon fontos tartani a hasfalat a derékizmok védelme miatt.