nyújtóznom kell. mozdulnom kell. ráállok a matracra. először csak sóhajtok egyet, majd lassan táncolni kezdek a zenére. átmozgatom az alvó sejtjeim. aztán egy random belégzéssel elkezdem. mozdulatról mozdulatra pakolom le a hétköznapokat. ászanáról ászanára engedem el mindazt, ami amúgy nem én vagyok. amibe burkol az élet.

minden mozdulattal közeledem ahhoz, aki valóban vagyok. mígnem megpihenek végül. csendben. gondolatok nélkül. csak a légzésem hangját hallgatom. nem torzít el a világ. sem a hangok, sem a fények. sem a gondolatok. az elvárások. a félelmek. csak létezem. pont úgy, ahogy vagyok. pont az, aki vagyok.

'az igazság nem mondatokban rejlik, hanem a torzítatlan létezésben.'

weöres sándor

#szeretjük, mert

• erősíti a kart
• erősíti a törzs izmait
• felfrissíti az idegrendszert
• megnyugtatja az elmét
• elcsendesíti a gondolatokat
• javítja az egyensúlyt

#hogyan

a tenyereim elfelé néznek, a kisujjaim egymáshoz simítom. az alkarom is összesimítom. a könyököm pontosan a csuklóm felett van, derékszögben az alkarom és a felkarom. a fejem búbja van a talajon, a vállam távolítom a fülemtől, hogy a nyakam hosszú legyen, és a csigolyák ne torlódjanak.

a térdem a felkaromra támasztom, minél közelebb a hónaalajamhoz. a lábfejeim kényelmesen keresztezem, ez némiképp segít az egyensúlyban. a sarkam húzom közel magamhoz, és egészen pici gombócba csomagolom össze magam. itt pihenek, lassan lélegezve.

#fontos

a vállam nagyon erősen távolítom a fülemtől, mert amint beesik, a nyak/gerinc azonnal fájni kezd és meg is sérülhet. ennek a fajta fejenállásnak mindig az erős tenyértámasz és a hosszú nyak a titka.