kilégzés. finom nyújtózás a tenyerem középpontjától a legalsó csigolyámig. finom nyújtózás a sarkamtól az ülőgumómig. a hasfalam puhán besüpped. a koponyám lóg, a nyakam teljesen ellazul. félig behunyom a szemem, erőlködés nélkül pillantok csak a köldökömre. és belégzés.

belesüppesztem a tenyerem a talajba. mintha el tudnám tolni magamtól a világot, miközben pontosan ugyanannyira tapasztanám is magamhoz egyszerre. belesüppesztem a talpam a talajba, mintha abba a megfoghatatlan pillanatba feszíteném magam, ami elrugaszkodáskor a besüppedés és az elemelkedés tökéletes középpontja. egyszerre engedem magam lefelé és emelkedem, lélegzem magam fölfelé. bele a talajba, és föl a magasba.

egyensúly. fenn és lenn között. fej a szív alatt, szív az elme felett. kettészakadás. belégzés és kilégzés. mind egyszerre. kettősség és egység. a pillanat, amikor egyensúlyba kerülök magammal. az összes én egyszerre lélegzik: aki reggel felkel, aki fogat mos, aki ölel, aki eszik, aki gépel, aki metrózik, aki táncol, aki kiabál, aki nevet, aki olvas, aki gondolkodik, aki elfelejt, aki gyakorol, aki hátraugrik, aki fáj, aki átlélegez, aki lélegzik... mind egyszerre létezik. és ekkor megáll az idő. és elfelejtem, hányadik légzésnél tartok. mert csak lélegzem. létezem. minden nélkül. önmagamban.

érintsd össze a középső és gyűrűsujjad. majd kényelmesen kinyújtva azokat hajlítsd lefelé. a többi ujjaddal mutass felfelé.

így fektesd mindkét kezed a combodra.

majd lélegezz puhán, lassan, elnyújtva a szünetet ki- és belégzések között.

#hatások

lazítja és nyugtatja a tarkó és a váll területét. szabályozza a nyirokrendszert, a hormonmirigyek működését. jót tesz a szemnek, a fülnek.

ritkán tapasztom a szívem a földhöz. mostanában el is felejtettem, milyen az. amikor behunyom a szemem, és engedem, hogy a szegycsontom belesüppedjen a matracba. egy ideig kerültem, taszított, nem kívántam. csak törekedtem felfelé: állva, karomon támaszkodva, fordítva lenni...

pedig rémisztően megnyugtató. ahogy a szívem lassan rápihen a talajra, felveszi a föld ritmusát. csak könnyen lenn tudok maradni, talán ezért is kerültem. nehogy túlságosan belesimuljak az aljába. könnyen elfelejtem odalenn, hogy van másfelé is. aztán eszembe jutott: mindig van fölfelé. mindenhonnan.

éveket töltöttem azzal, hogy nyissak. kifelé, felfelé... elengedés. beengedés. lélegzés a mellkasba, ami eddig pici volt és szomorú. most legyen tágas, tele fénnyel, tele térrel.

de lennie kell másik oldalnak is. egyensúly kell, különben kibillen az élet. és valamiért csak a sötét oldal szippant be, a világos sose... minden boldog pillanatért egy szikrányi fájdalom. valahogy így képzelem. és ezzel nincs is baj, hiszen az is elmúlik. meg ugye ez is. ami fontos, azt úgysem érintheti.

szóval a sok év nyitás után most keresem azt a másik irányt. a sokkal erősebb befelét, lefelét. mert megvan az a pont, ahol minden jó. a jó is, a rossz is. minden. ami kinyílt, már nyitva marad, vagy legalább is belépett rajta, akinek be kellett. most egy kicsit bezárok. és elkezdem ott, onnan csavargatni magam. alakítani a belső terem. hogy minden, ami bekerült, megtalálhassa a maga helyét.

keresztezd mindkét kéz ujjait a mellkasod előtt.

lélegezz így, mélyen, lassan, hosszan.

#hatások

szilárd önbizalmat, ősbizalmat, belső erőt ad. kétkedés, bizonytalanság ellen.

helyezkedj el kényelmes ülőhelyzetben. a jobb tenyered fektesd a bal kézfejedre, a hüvelykujjakkal összekulcsolva a két kezed.

majd fektesd az alhasadra. és lassan végy tíz mély lélegzetet.

innen csúsztasd a köldöködre a tenyereid, és lassan végy tíz mély lélegzetet.

ezután csúsztasd a gyomrodra, és lassan végy tíz mély lélegzetet.

végül a bal tenyered fektesd a jobb alá, kulcsod a hüvelykujjaid, és fektesd a kezeid a szegycsontodra. majd lassan végy tíz mély lélegzetet.

négy percig gyakorold így, naponta háromszor.

#hatások

serkenti a vérkeringést. harmonizálja a test bal és jobb oldalát. segít a menstruációs görcsökön, a gyomorrontáson és a légzésproblémákon.

minden döntés előtt megáll az idő. megáll a pillanat. egyetlen levegő nélküli másodperc. amíg eldöntöm, merre tovább.

olyankor csend van. nincs belégzés, nincs kilégzés. legfeljebb a szívem dobbanását hallhatnám, ha hallanám. a gondolatok üvöltenek csak. az ego, a tudat, az elme. mind mondja, ő merre menne. én meg ha elég ügyes vagyok, csenddé teszem őket is. hogy hátha majd most meghallom a szívem dobbanását. hogy az dönthesse el, merre tovább.

szorítsd össze a középső ujjak körmeit. a többit tartsd kinyújtva.

lélegezz így, egyre mélyebben, lassabban és hosszabban.

#hatások

azoknak, akik nem kapnak levegőt. akik szoronganak. akik magányosak.

helyezkedj el egy kényelmes, keresztezett lábú ülőhelyzetben. a szíved előtt érintsd össze a kezeidet. simítsd össze hüvelykujjaid és a kisujjaid külső széleit, majd érintsd össze a többi ujjad begyét.

hunyd be a szemed. majd tárd szét az ujjaid, amennyire csak bírod, a hüvelyk- és a kisujjaid kivételével. végy négy mély lélegzetet, majd az utolsó kilégzéskor ismét zárd össze az ujjaid.

a körmöknél indítva a mozdulatot, simítsd össze a kézfejeket, az ujjak lefelé nézzenek. így lengesd párszor a kézfejeid ki- majd befele.

majd ismét gördítsd vissza a kezeid a kiinduló lótuszbimbó formába, és ismételd meg párszor a gyakorlatot.

#hatások

a lótusz mudrá a szív csakrára van hatással. segít megnyílni és befogadni.